Mit tehet a munkaadó, hogy a munkahelyi stressz terhelés szintjét kordában tartsa? Íme néhány egyszerű, mégis hatásos tipp a megelőzésre.

A túlzott munkahelyi stressz számos negatív következménnyel jár egy szervezet működésére nézve. Csökken a termelékenység, a munkatársak motivációja, elkötelezettsége, növekszik a betegségek miatti hiányzások, a tévedések és az agresszív megnyilvánulások száma. A vezetőség számára ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy a munkahelyi stressz terhelés szintjét egészséges szinten tartsa, és megóvja a munkavállalókat a negatív következményektől.

A beavatkozások megtervezésekor két lehetséges megközelítésből érdemes kiindulni. A munkáltató koncentrálhat a munkahelyen előforduló leggyakoribb és legjelentősebb stresszforrásokra és azok lecsökkentésére (kockázatértékelés és célzott beavatkozások), illetve segítheti a munkavállalók megküzdését és ellenállóbbá teheti őket a negatív hatások ellensúlyozására.

Íme néhány ötlet, melyek révén nagy mértékben csökkenthető a munkahelyi stressz:

1. Teremtsük meg a lehető legkedvezőbb munkakörülményeket!
   Ez a módszer a legalapvetőbb megközelítésből indul ki. Lényege, hogy minél pontosabban azonosítsuk a munkahelyen a stresszkeltő fizikai körülményeket, és ezeket a lehetőségeink szerint csökkentsük vagy szüntessük meg. Ilyen lehet például a túl nagy zaj, a kedvezőtlen klíma vagy a túlzott szabályozás. Ezek megváltoztatása sokszor csak apró lépésekben lehetséges, de nagy mértékben képes hozzájárulni a kedvező, stresszmentes munkahelyi légkör kialakításához.
   
   
2. Kínáljunk lehetőséget a stressz levezetésére!
   Megterhelő munkakörök esetében különösen fontos, hogy a munkatársaknak a munkavégzés közben is legyen lehetőségük kikapcsolni, feltöltődni. Ügyfélszolgálatosok körében végzett vizsgálat bebizonyította, hogy a gyakori, rövid pihenők nagy mértékben javították a beosztottak komfort érzetét és hosszú távon csökkentették a kilépések gyakoriságát. A feszültség levezetését bizonyítottan elősegíti a relaxáció, a mozgás és az egyéb  szabadidős tevékenységek is, melyeket a munkáltató pl. relaxációs helyiség kialakításával, sportbérletekkel vagy egyéb utalványokkal tud támogatni.
   
   
3. Hagyjuk, hogy kibeszéljék a problémákat és hallgassuk meg őket!
   A problémákkal való megküzdést már önmagában az is nagy mértékben támogatja, ha a munkavállaló úgy érzi, nincs magára hagyva a nehézségekkel, van lehetősége ezeket elmondani, megbeszélni valakivel. A vezető erre a célra bevezethet fogadó órákat, vagy a rendszeres teljesítményértékelés során is alkalmat keríthet rá. A legfontosabb az őszinte, nyílt légkör kialakítása és persze az empatikus hozzáállás. Ezt a támogató szerepet egy munkapszichológus is képes ellátni, akihez bizalommal fordulhatnak a kollégák.
   
   
4. Segítsünk elfogadni a változásokat!
   A szervezeti változások, átszervezések elkerülhetetlen részét képezik egy vállalat működésének, mégis a munkavállalók gyakran szenvednek tőle. Az emberek jobban kedvelik a már megszokott és jól ismert dolgokat, hiszen az biztonságérzetet ad számukra. A változásokat, legyenek azok apróságok vagy teljes átalakítások, ezért sok esetben ellenállással, indulatokkal és negatív hozzáállással fogadják. Ez a fajta reakció csökkenthető, ha a változtatásokat megfelelő kommunikáció kíséri, mely az új helyzet előnyeire és szükségességére hívja fel a figyelmet, és egyértelművé teszi a a változási folyamatot.
   
   
5. Teremtsünk alkalmat a munkatársak stresszkezelő készségeinek fejlesztésére!
   Mint már korábban említettük, a stresszel való hatékony megküzdéshez megfelelő feszültséglevezető és problémamegoldó készségekre van szükségünk. A célzott, gyakorlatorientált tréningeken (pl. stresszkezelő-, relaxációs- vagy időgazdálkodás tréning) a munkatársak különböző techinkák elsajátításával  fejlesztik megküzdő képességüket, így hosszú távon is védettebbé válnak a stressz negatív hatásaival szemben. A tréningek szervezése mellett segítséget nyújthatnak a specifikus tájékoztató anyagok vagy a testreszabott, ismeretátadó előadások is.